Emlékművet avattak a nádasdi evangélikusok

Emlékművet avattak a nádasdi evangélikusok

A reformáció 500. jubileumi évének állítottak emlékművet az evangélikus templom kertjében, 2017. október 28-án.

1517. október 31-én tette közzé Luther Márton, wittenbergi, ágoston rendi szerzetes 95 pontból álló tételeit. Ehhez a dátumhoz kapcsoljuk a reformáció kezdetét, amelynek 500 éves jubileumát ünnepeljük.

A templomkertben fehér lepedővel lefedett szobormű áll. Átüt az anyagon a forma. Szikár, fegyelmezett, egyenes. Rác Miklósné Palágyi Lajos művét olvassa fel: Hiszesz-e még a régi múltban? – kérdezi a vers. S mintha válaszolna a jelen, lehull a fehér lepedő. Négy tölgyfa keresztezi egymást. Középen, a kiemelt találkozási ponton az egész szobrot összefogja, egybetartja a Luther-rózsa. Már az elhelyezés is üzenet-értékű: a hit egyensúlyt teremt egy olyan világban, ahol jelenleg a túlzásoktól terhelt mindennapokban, a semmitmondó ürességben szédeleg az ember – fejti ki ünnepi beszédében Kőrösi Krisztina, a Nádasdi Evangelikus Egyházközösség lelkésze.

A szobor készítője, Elisabeth-Ledersberger Lehoczky az ünnepélyes átadón saját bevonódottságáról beszél. A munkafolyamat során közelebb került azokhoz a hitbéli gyökerekhez, amelyek a reformáció rózsáját táplálják. A szobor készítésénél az egyszerűséggel, a díszítetlenséggel, a puritán formák hangsúlyozásával arra törekedett, hogy a szemlélő a lényeget lássa meg először, a műalkotás tisztasága egyben a hit igazsága is lehessen.

Kőrösi Krisztina a szobor-avatást megelőző, pontosabban teljessé tevő istentisztelet igehirdetésében a Luther-rózsa szimbolikájáról, jelentéséről, üzenetéről elmélkedett. A rózsában lévő fekete kereszt jelentése úgy tartozik egybe, hogy kétfelé ágazik. Egyfelől azt jelképezi, hogy minden embernek megvan a maga keresztje, nem remélhetünk könnyű életet, mert az élet küzdelmekre épül. Másfelől ez a kereszt a szívben Krisztus keresztje is, és mint ilyen, igaz példája annak, hogy a nehézségeket le lehet küzdeni. „A hiteles Isten nem kívülről biztat minket” – mondja a lelkész.

Az istentisztelet részeként konfirmálási ünnepséget is tartottak. A közösségi és személyes hitvallás avatta fel leghitelesebben a templomkertben felállított szobrot, mely talán épp a hitben gyökerező és az égre tekintő ember alakját ábrázolja.

Forrás: vaol.hu, szöveg: Pintér Viktória, képek: VAOL